A hódok ádáz gátépítésbe kezdtek Toronyban, az Aranypatakban is – árvizet okozhatnak. Egyre súlyosabb költségeket okoz a Nyugat-Dunántúlon a túlszaporodott hódállomány – nyilatkozta a nyugat.hu-nak a vízügyi igazgatóság.

Olvasónk pár napja Toronyban, az Arany pataknál járt. Ahogy levelében írta, már hónapokkal ezelőtt észlelte, hogy megjelentek a hódok a pataknál: „Akkor még reménykedtem, hogy az illetékesek is tudnak a problémáról és kezelni fogják azt. Sajnos nem úgy tűnik, hogy bármi történne.”-írta a nyugat.hu  A helyszínen készített olvasói fotókon is látszik, hogy az alaposan felduzzasztott patak ilyen aszályos időben is szinte a partvonalig ér. „Belegondolni sem merek, mi lesz, ha egy enyhülés miatt megkezdődik az olvadás. ” – jegyezte meg.

A patakmeder elhanyagolt, csalitossal, gazzal és fákkal benőtt, úgyhogy építőanyaga bőven van az állatkának. A környéken ráadásul nem ez az egyetlen hódvár, pár száz méterrel feljebb szintén van egy építmény – írta. Még tavaly év elején cikkeztünk róla, hogy a hódok elszaporodtak a Dunántúlon.

Aztán arról is tudósítottunk, hogy az Abért-tó körül a hódok kárt tesznek a növényekben, elrágják a fákat, pusztítják a környezetet. Most az Aranypatakban látott hódgátak, és az esetleges árvíz-helyzet miatt a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz fordultunk, akik közölték, olvasónk felvetése jogos. A helyzet az, hogy évről-évre egyre több gondot okoznak: „A hódok által kialakított torlaszok ugyanis valóban megemelik a gátak mögött a vízszintet, így gyakori a vízfolyás menti területek elöntése még olyan időszakokban is, mikor egyébként nem kell árvízi elöntéstől tartani. Nagycsapadék után kialakuló árhullámok levonulását is károsan befolyásolják a hódgátak.

A helyzetet azonban nagyban nehezíti, hogy az eurázsiai hód védett állatfaj, erről a 13/2001. (V.9) KÖM rendelet 2. számú melléklete szól. Továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rend. 2.A) számú mellékletében is, mint közösségi jelentőségű állatfaj szerepel.Itthon a hódállomány a 19. század közepére kipusztult – levadászták őket.
Az állat több alkalommal képes adott helyen, akár pár nap alatt visszaépíteni a mederelzárást. Többszöri elbontást követően képes arra is, hogy a vízfolyás mentén tovább vándorolva új helyen alakítson ki ismét gátat, ezzel megteremtve a számára ideális életkörülményt. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság számára ez jelentős költséget okoz, s mivel a túlszaporodott állomány szabályozása nem megoldott, előreláthatóan a hódok okozta kártételek ismételten jelentkezni fognak.
Az eurázsiai hódok által okozott károk száma az elmúlt években jelentősen megnőtt. A gátak, kidöntött, megrágott fák lakossági, mezőgazdasági, erdészeti szempontból egyaránt komoly problémát okoznak. Mivel szinte az egész Nyugat-Dunántúlon területén tapasztalható a hódok káros tevékenysége, a természetvédelmi hatóságok és a nemzeti parkok bevonásával keresik a hosszú távú megoldást a problémára.

 

(forrás: greenfo.hu)