Kezdőoldal
HírekJövőKönyvProgramCégSuliFalu

Öko-Hírek

Virágzik a közösségi gazdálkodás – Minden héten egy doboz

Egyre többen alakítanak már Magyarországon is közösségi elven működő gazdálkodási csoportot, amely előnyös a kistermelőknek és legalább annyira a fogyasztóknak is.

A kettejük közti hosszú távú elköteleződésért cserébe a gazdálkodók biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű élelmiszert kapnak. Nálunk még inkább csak zöldség- és gyümölcstermesztők szerveztek ilyen közösség által támogatott csoportot, pedig az az amerikai gazdaság, amely például a francia közösségek kialakulásánál mintaként szolgált, éppen állattenyésztéssel foglalkozott, és a hozzá csatlakozó fogyasztókat friss húsokkal látta el, de Nyugat- Európában is sok állattartó gazda termel közösségi keretek között.
A közösség által támogatott mezőgazdálkodás (röviden angol nevének mozaikszavával: CSA) a 60-as években született meg Japánban, ahol egy higanyfertőzés miatt fogtak először össze a háziasszonyok a helyi termelőkkel, hogy megbízható helyről szerezzék be családjuknak az élelmiszert. Európában az 1970- 80-as évektől kezdett elterjedni, először Svájcban, Németországban, majd Észak-Európában, s ebben az időszakban jelent meg az USA-ban is. Franciaországban 2001-ben szervezték meg az első ilyen közösséget, amit ott AMAP-nak neveztek el. (Ez szintén mozaikszó, a Szövetség a Paraszti Mezőgazdaság Fennmaradásáért francia elnevezéséből született.) Az ország déli részén egy juhtenyésztéssel foglalkozó gazda indította el, s a modell sikerét jól mutatja, hogy ma már több mint 2000 AMAP rendszert tartanak számon Franciaországban.

A bizalom tartja össze

A közösségi mezőgazdálkodás, amelynek elterjedését és megerősödését hazánkban a Tudatos Vásárlók Egyesülete évek óta kiemelten segíti, egy olyan modell, ami a gazdák és a fogyasztók közvetlen kapcsolatán alapul – mondta Perényi Zsófia, az egyesület munkatársa. Ez többnyire hosszú távú elköteleződést, partnerségi viszonyt jelent a felek között, kiiktatva a kereskedőket, közvetítőket. Lényegében a fogyasztók szerződést kötnek egy környékbeli gazdálkodóval, hogy egy évig (előfordul, hogy ennél rövidebb ideig) az általa termelt terményekből – gyümölcs, zöldség, tojás, sajt stb. – összeállított dobozokat heti rendszerességgel megvásárolják. De általában nem a doboz kézhez vételekor fizetnek a vevők, hanem előre megfinanszírozzák a termelést, vagyis a gazda az év elején megkapja a termeléshez szükséges pénzügyi forrást. Cserébe elkötelezi magát, hogy a legjobb tudása szerint termel, és mindent, ami megtermett a gazdaságában, szétoszt az őt támogató vevők között. A közösséget a bizalom tartja össze, ha belegondolunk nagy vállalás egy fogyasztó részéről, hogy egész évben egy gazdától vásároljon, de cserébe beleláthat a gazdálkodásba, bármikor megtekintheti a gazdaság működését, ellenőrizheti a vegyszermentességet, kiváló minőségű, egészséges bioélelmiszerekhez juthat. Mert ezek a közösség által támogatott gazdaságok többségében minősített biogazdaságok, és amelyek még nem, azok is az ökológiai gazdálkodás elvei szerint működnek.
S hogy miért nincsenek nálunk még állattenyésztők a közösség által támogatott termelésben? Perényi Zsófi azt mondja, ő több termelőnél is érdeklődött erről, a válasz általában az volt, hogy az indulás jóval nagyobb beruházással jár, mint a zöldségtermesztésnél, és szigorúbbak a jogszabályok is. Ráadásul, míg régen természetes volt, hogy egy csirkének, amit levágtak, minden részét felhasználták, ma már sokan megkérdezik, hogy mit csináljanak például a far-háttal, a szárnyakkal, egy egész nyulat hogyan bontsanak fel, mit készítsenek belőle stb. De azért már van próbálkozás, s erről beszámolunk majd a lapunkban.

Megéri a termelőnek is

A gazdálkodók számára nagy előny, hogy nem kényszerülnek egyéb értékesítési módokra, nem kell piacozni, feldolgozók után járni. Nyugalmat és biztonságot jelent számukra, hogy terményeiknek megvan a vásárlója, megélhetésük biztosított. Nem kell versenyezni, hogy elsőként jelenjenek meg a primőr áruval a piacon, akkor takaríthatják be terményeiket, amikor azok beltartalmi értéke a legjobb. A biztos bevételek miatt nem kényszerülnek arra, hogy folyamatosan bővítsék a gazdaságukat, újabb piacokat keressenek áruiknak. A gazdák, akik ebben a rendszerben dolgoznak elmondták, hogy több idejük van a termelésre, a családra, sőt, még szabadságra is eltudnak menni 1-2 hétre, ha a termelés engedi, amit korábban soha nem tehettek meg. S miután ez a rendszer hosszú távú elköteleződést jelent a tagok között, a hagyományos gazda-fogyasztó kapcsolat helyett sokkal értékesebb kapcsolat alakulhat ki. A tapasztalatok szerint igazi közösségek jönnek létre, amelyek aztán felelősséget vállalnak egymásért, a rendszer működtetéséért stb.
Egy-egy ilyen közösség kialakulásához persze idő kell, két-három évbe is beletelik, amíg ezek a gazdaságok beállnak, felmérik az igényeket, amíg a gazda felkészül. Egyegy gazdálkodó általában 70- 80 családnak termel egy évben, a francia minta ennél többet tart ideálisnak, egy AMAP gazdaság hetente kb. 700 embert lát el friss terménnyel.

Kevesebb a bürokrácia, a papírmunka

A közösségi mezőgazdálkodás, a biotermelés növekedésével együtt Európában és a világon a minősítésnek egy új, alternatív, közösségi formája alakult ki. A miértre számos magyarázat van, többek között, hogy a helyben értékesítő családi gazdaságok, kistermelők nehezen tudják kifizetni a tanúsítás költségeit. A kis területen, nagy fajgazdagsággal dolgozó gazdálkodóknak a minősítési rendszerek sztandarjaihoz igazodni gondot okoz, és így termeszthetik továbbra is a tájfajtákat. A biotermelőknek természetesen a környezetvédelem nagyon fontos, nem szívesen utaztatják terményeiket, de az is bebizonyosodott már többször is, hogy az időszakos ellenőrzések nem mindig képesek a csalások kivédésére. S ha egy visszaélésre fény derül, sokszor a fogyasztói bizalmat visszaállítani már nagyon nehéz.
A részvételi minőségbiztosítás a kistermelők és a vásárlók közötti bizalomra épül, és így váltja ki a külső minőségbiztosítási rendszereket. Nagyon másként működik, mint a hivatalos minőségtanúsítás. A lényege, hogy a termelői közösség tagjai minősítenek egy-egy gazdaságot. Csoportokat hoznak létre, amelyekben mindig van egy termelő, egy fogyasztó és egy szakértő, s összeállítanak egy szempontrendszert, amit a gazdáknak be kell tartani, s ezt rendszeresen ellenőrzik. A követelményeket azokra a normákra alapozzák, amelyek az adott országban érvényesek, az adott közösségnek fontosak. Helyi szinten kínálnak megoldást a kistermelők minősítésére. Meghatározzák pl. hány kilométerre lehet szállítani, hányféle terméket lehet termelni, milyen vetőmaggal, hogyan védekezhetnek egyegy betegség ellen stb. A bizalmon, a társadalmi kapcsolatokon és a tudásmegosztáson alapul, a fogyasztók aktív részvételével. Mára több ezer kistermelő és vásárlóik alkalmazzák a részvételi minőségbiztosítás elveit a világ számos országában.


Akiket a téma érdekel, bővebb felvilágosítást a www.tudatosvasarlok.hu/csa oldalon találnak.

 

Családi napok, dolgos hétvégék a Biokertben



Pető Áron közel tíz éve ökológiai gazdálkodó. Szigetmonostoron öt hektáron gazdálkodik, öt éve már közösségi keretek között. A Szigetmonostori-Biokert nevű gazdaságot az idén már 90 család támogatja.

– Mi tagoknak hívjuk a fogyasztóinkat, azokat a családokat, akik azt eszik hétről hétre, amit mi megtermelünk számukra. (Ugyanis nem a zöldségért fizetnek támogatást, hanem a termelést finanszírozzák.) Év elején kötjük meg a szerződéseket, itt nálunk, a gazdaságban. Fontos tudnunk még a gazdálkodási év elején, hányan csatlakoznak, hány felé oszlanak a költségek, mit termeljünk, hogyan tervezzük az adott évet. Nálunk nincs házhoz szállítás. Az átadás hetente történik a gazdaság 15 km-es körzetében, hat átadási ponton, amiből a tagok választhatják ki a nekik legkedvezőbbet. Így nem kell a városban sok üzemanyagot elfüstölni feleslegesen sem a tagoknak, sem a gazdának. Mi minden héten találkozunk a tagjainkkal. Van, akinek az átadás 10 perc, van, akiknek fél óra, s van olyan is, aki egy órát eltölt nálunk, mert jól érzi itt magát. De mindenkivel legalább öt percet beszélgetünk, s ezekre a visszajelzésekre szükségünk van. Ezek mind arra viszik a gazdaságot, hogy fejlődjön, hogy minél jobban kiszolgáljuk a tagjainkat – mondta Pető Áron.

– Minden évben rendezünk családi napokat, úgynevezett dolgos hétvégéket. Ilyenkor dolgoznak is, segítenek is nekünk, de a legfontosabb, hogy mindenki mindenhová bemehet, megismerheti az egész gazdaságot. Mi teljesen nyitottak vagyunk. Nem egy mondva csinált nyitottság ez, ilyenkor 40-50 ember jön ki hozzánk, s ez nagyobb ellenőrzést jelent, mint bármely ellenőrző szerv jelenléte. Mi inkább nyersanyagot állítunk elő, és nem tervezzük, hogy valamikor fel is dolgozzuk ezeket a terményeket.

A szigetmonostori Biokert minősített ökológiai gazdaság, a Biokontroll által ellenőrzött. Pető Áron szerint csak így érdemes közösségi gazdálkodásba fogni, különben versenyképtelenek lennének a nagyáruházak áraival, választékával szemben. Az olyan gazdaságoknak, mint az övék, ahol sokféle zöldséget kell termelni, hogy a családokat minél változatosabban tudják ellátni, képtelenség lenne életben maradni. Egy szakosodott nagygazdaság olyan árakon termel, amire egy sokszínű biogazdaság képtelen. Ráadásul, mint mondja, akiket ő megismert, azoknál a legelső hívószó mindig az ökológiai volt.

– A minőségbiztosítást a mi gazdaságunkban nem a közösségből alakult csoport végzi, hanem egy külső szerv. Nálunk nincs még részvételi minőségbiztosítás. De, hogy legyen egy ellenőrző szerv, amely garantálja, hogy ökológiai szempontok szerint gazdálkodunk, azt a tagjaink túlnyomó része igényli. Nagy részük úgy gondolkodik, hogy mivel ők nem szakemberek, az ellenőrzést egy szakértő szervezetre bízzák.

– Egy ilyen bizalmi kapcsolatban fontosnak tartom, hogy a gazdálkodásunk átlátható legyen mindenki számára. Mi minden pénzt, amit tőlük beszedünk a gazdálkodásra és a fejlesztésre költünk. De, hogy éppen mire kell pénzt adnunk, ezt én döntöm el. Ezt a gazda tudja, fontos, hogy egyedül dönthessen. Nem vitatom meg a tagokkal, ők megbíznak bennem, hiszen belelátnak a gazdálkodásba. Úgy nem lehetne dolgozni, hogy minden egyes döntésnél, vásárlásnál összehívom őket.

– Tagjaink 90%-ának pici gyereke van, természetes, hogy mindig a legjobbat próbáljuk kihozni. Egy kicsit fárasztónak tűnhet, hogy hetente találkozunk, de a piacozáshoz képest sokkal könnyebb. Mi csütörtökön adjuk át a dobozokat. Szerdán már elkezdjük szedni a terményeket, csütörtökön este 9-10 felé végzünk, s azután már újra tudunk a gazdaság ügyeivel foglalkozni. Ha nincs olyan munkacsúcs, akkor esetleg még szabad is lehet a hétvégénk, ami egy piacra járó gazdánál elképzelhetetlen – teszi hozzá Pető Áron.

Forrás: kistermeloklapja.hu/Kerepesi Katalin


Környezetvédelmi szervezetek

Ezen az oldalon megtalálja a környezetvédelmi szervezeteket elérhetőségekkel.

Közérdekű zöldinformációk
Veszélyes hulladékok begyűjtése

Az alábbi címeken a lakosság díjmentesen leadhatja a következő veszélyes hulladékokat...

GreenPortal - Zöld tanácsok, események, termékek és érdekességek gyűjtőhelye.

Együtt Európáért

HírekJövőKönyvProgramCégSuliFalu
ImpresszumMediaajanlat