Kezdőoldal
HírekJövőKönyvProgramCégSuliFalu

Öko-Hírek

Hőpajzzsal védi a házat egy magyar találmány

Egy debreceni feltaláló kifordította a hagyományos falfűtést, és az épületek külső falán keringetett langyos vízzel elérte, hogy fele annyit fizessen a melegért. A vizet vagy a talaj, vagy a nap melegíti fel, de a rendszer csak a hidegtől véd, nem váltja ki a kályhát vagy a gázkazánt.

Meleg “függönnyel” veszi körbe, és így védi az áthűléstől a falakat egy debreceni feltaláló, Kukoricza János találmánya. A megszokott fűtési-hűtési rendszereket kiegészítő berendezés beépítése során csökkennek a fűtési költségek, kevésbé optimális esetben is 15-20 százalékkal hatékonyabbá válik a fűtés az EPS hőszigetelő réteg teljesítőképességén felül.

„Az ötlet onnan jött, hogy 2003-ban elkezdtem gondolkozni azon, mit lehetne kezdeni a természetben úgymond ingyen elérhető hővel, hiszen tíz-tizenöt fokra könnyebb felmelegíteni valamit, mint harminc-negyven fokra” – magyarázza Kukoricza János. Rendszerének lényege egy, a külső falra szerelt csőhálózat, amelyben folyadék kering, ha a rendszer szenzorai által mért hőmérsékletek indokolják. A folyadékot vagy a talaj melege, vagy az épület tetejére szerelt napkollektor, de akár az istállótrágya melege is fűtheti. A rendszerrel végzett talajtani kutatások szerint az Alföldön például agyagrétegbe érdemes elhelyezni a csőhálózat föld alatti részét, így a folyadék az ott uralkodó meleget fogja átvenni.

Száz helyett alig ötven mázsa fa

A ház külső falai átveszik a csövektől ezt a hőmérsékletet, így összességében több hőt kap az épület, vagyis kevesebbet kell fűteni. A csőhálózatot a falba vésve helyezik el, a csövek hossza és az elhelyezés sűrűsége mindig az egyedi épületfelméréstől, leginkább a falak szigetelőképességétől függ.

A csövek fölé vakolat, majd arra hőszigetelés kerül. A feltaláló szavaival „az a lényeg, hogy a meleg csak befelé terjedjen, ne kifelé”. A rendszer szempontjából pedig teljesen mindegy, hogy a lakó fával, gázzal vagy villannyal fűt.

A berendezés hasonló elven működik, mint a hőszivattyú, mert mindkét esetben a környezet és az épület közötti, viszonylag kicsi hőmérséklet-különbség hasznosul. A fő különbség az, hogy a hőszivattyú csőrendszerében valamilyen gáz halmazállapotú közeg kering. A gázt egy kompresszor sűríti össze és keringeti, így melegszik fel. A hőcserélőben a gáz leadja a meleget, így fűtve fel az épületet, majd lecsapódik. Ezután a már folyékony közeget egy nyomáscsökkentőn, például fojtószelepen vezetik át, és egy elpárologtatóba jutva gőz formájában hőt vesz fel a talajból, a vízből vagy a levegőből. A debreceni találmány abban különbözik, hogy nem közvetlenül az épületet fűti, hanem csak a külső falát, és nincs szükség arra, hogy a folyadék először elpárologjon, majd lecsapódjon.

Egy 100 négyzetméteres lakóépületnél a falban körülbelül 40 liter folyadék kering akár gravitáció segítségével, de ha szükséges, akkor egy pár wattos, kis energiaigényű szivattyú is bekapcsol. A folyadék akkor sem fagy meg, ha kint mínusz 20 Celsius-fokig vagy még lejjebb süllyed a hőmérséklet, mert a hőszigetelő réteg alatt még a legrosszabb esetben is plusz 4-5 fok van. „Így az sem probléma, ha áramszünet van” – mondja a feltaláló.

A Thermo Drapesnek, azaz Hőfüggönynek nevezett rendszer első prototípusát 2007-ben építették meg, és a vizsgálatok azt mutatták, hogy az elképzelés valóban működik, sőt a hőérzet terén (hogy milyen melegnek érezzük a műszerek mutatta hőmérsékletet) még jobban teljesített, mint amire a feltaláló számított. A találmány 2009 márciusa óta áll ideiglenes szabadalmi oltalom alatt, és idén tavasszal vagy nyáron várható a végleges határozat.

A feltaláló a szülei tízszer tíz méteres kockaházára is felszerelte a rendszert. Elmondása szerint 2011-ben még száz mázsa fát használtak el a fűtési szezon alatt, ez 2013-ban negyvennégy mázsára csökkent. Az épületben jelenleg délelőtt szokták megrakni a tüzet (és nem kora reggel, mint a rendszer beszerelése előtt), időjárástól függően öt-hat órán át fűtenek, és másnap délelőttig 20-22 fokos meleg van.

Forrás:alternativenergia.hu


Környezetvédelmi szervezetek

Ezen az oldalon megtalálja a környezetvédelmi szervezeteket elérhetőségekkel.

Közérdekű zöldinformációk
Veszélyes hulladékok begyűjtése

Az alábbi címeken a lakosság díjmentesen leadhatja a következő veszélyes hulladékokat...

GreenPortal - Zöld tanácsok, események, termékek és érdekességek gyűjtőhelye.

Együtt Európáért

HírekJövőKönyvProgramCégSuliFalu
ImpresszumMediaajanlat